2018.02.04 . 10. nap Kandy-Teaültetvény

Tegnap megbeszéltük, hogy nincs az isten, hogy ébresztőre ébredjünk, szóval hagytuk, de így is csak 9-ig tudtunk aludni. gyors gyümi reggelire, é már hívtuk is a TukTk-ot. Mivel a szállás adta programot drágának tartottuk, így magunknak szerveztük meg a napot. Valószínű ez már azért is igy van, mert túléltük Indiát. Szóval Ádám neten talált egy tea gyárat, nem messze innen Gamolában. Útközben is nagyon szuper volt minden, de a nap java csak  most kezdődik. A teagyár látogatása ingyenes volt, kaptunk magunk mellé egy lányt aki körbevezetett minket. A ruhája itteni népviselet, úgynevezett sári volt, ami mesés. Főleg a csinos lányokon, hiszen ez egy top is egyben. Mindent megmutatott a gyárban. Megtudtuk, hogy csak a fiatal, friss leveleket szedik le a teához, hogy 2 napig szárítjuk, majd utána dolgozzák fel. Végigmutatta a gyártási folyamat minden részét, a válogatást szín és méret szerint, osztályozást, csomagolást. Több teacserje van, minőség szerint Elmondta, hogy ami Magyarországra érkezik, azt valószínű ők már selejtnek nevezik. Az illat már a belépéskor mesés volt, de érdekes volt, hogy minden egyes gyártási folyamatnál más más illat volt. Mondjuk Ádám apukája biztosan bezáratta volna a gyárat, munkavédelmileg nem nagyon volt rendben a dolog. Rengeteg régi gép, persze minden egyes részelem teljesen szabadon.
Kaptunk persze tea kóstolót is, ami persze a gyár bemutatótermében és egyen boltjában volt. Itt ahol a futó szalagról érkezik a polcra a tea, sokkal olcsóbb, mint az itteni multikban. szóval lehet készülni, viszünk teát.
Utazásunk nagyon várt része következett, kimehettünk a tea ültetvényekre. Tényleg olyan itt minden ahogyan a katalógusokban, vagy ép a neten. Megtudtuk, hogy ezt a munkát kizárólag nők végezhetik, mert csak a fiatal hajtásokat lehet leszedni, és nekünk nőknek van ilyen finom kezünk. Ádám szerint a férfiaknak büdös a munka. 1 héten egyszer szüretelnek, de most is voltak nők a placcon. Valószínű azért mert amikor megláttak rögtön szóltak s szóltak, hogy Photo, Photo és már tartották is a kezüket. Egyébként az ország legalacsonyabb fizetését ők kapják. Volt ott egy hölgy aki valami karóval, szedett le valamit a fáról. esőre ennyi tűnt fel, majd kiderült ős ép a fekete borsot szedi le. El tudjátok képzelni, hogy egy hatalmasra nőtt fa tetején, szőlőfürt szerűen nő a bors? Némi pénz fejében persze, kaptunk belőle :D 

Egyébként az idegen vezetőnk nagyon rendes volt. Sok infót kaptunk tőle, minden növényről mondott valami hasznosat, mindent bemutatott. ezért ő nem kért semmit, persze mikor kapott, nagyon örült. A borravaló itt nagyjából szokás, ami 20-30 rúpia, ez nincs 100 Ft....ezért ők végtelenül hálásak.

Ültetvény után ebéd és plázázás. Mint mondtam itt szép portékék, jó üzletek vannak nagyon barátságos áron, szóval lehet izgulni, mert innen szereztük be nagyjából mindenkinek az ajándékokat. Na persze csak apróságokat, mert a batyunk nehéz és még pár napig cipeljük. 

Kicsi pihenés és nyűgösködés a hostelban. bevallom én már érzem a honvágyat. 1 napra hazamennék, de utána még visszajönnék. Egyébként jól viseljük a túrát, egymást! :D Egyikünk sem könnyű eset, és ez a más világ, nehéz kultúra amúgy is nehezen emészthető, pedig mi igazán befogadóak vagyunk. Nincs hiszti ha Ádám jól van lakva, nekem pedig van édesség :) 

Indulni kell a városba, nincs idő tétlenkedni, Ádám sürget, mert még most jók a fényviszonyok. én csak hagyom magam sodródni, neki (sajnos) mindig igaza van. 

Megnéztük a Buddhák egyik fontos helyét a Fog templomot. Állítólag 6. sz. -ban hozták ide a Buddha egyik fogát. (azóta is azon gondolkodom, hogy vajon innen jön a bölcsesség fog? )

Nagyon vártuk ezt a templomot, de annyira nem éreztük át Mi valami giccses, Buddha templomra vártunk, ehelyett egy letisztult épület volt. rengeteg ember volt, annyira nem jött be nekünk Hú, de a füstölők, minden hívő gyújt vagy 5 füstölőt...ajánlom mindenkinek, ja nem, borzasztó volt! :D

Az élmény szerettük volna egy igazi Pina coladával enyhíteni. Ranil ajánlott is egy helyt. meg is találtunk, mesés koktél bár, Ádám oda navigált, megkaptuk az ital lapot, már választottunk is, erre közlik, ma nem szolgálnak fel alkoholt. Ma van a függetlenség napja, nincs alkohol. Soha nem hiányzott ennyire semmi sem :D Na sebaj, kedvünket nem veszi el semmi, irány akkor vacsizni, andalogni a városban Hostel bambulás, pálinka, és alvás.

Egyébként hoztunk magunkkal fél liter pálinkát, és fél liter unicumot, de még mindig tart. Kezdek aggódni :D 

Néha túl szélsőségesen írok, de igyekszem bemutatni a helyi viszonyokat. Minden percét élvezzük az ittlétnek, olyan jó beépülni egy másik kultúrába. Ezek az emberek olyan tiszták lelkileg és olyan elfogadóak, hogy néha elgondolkodom, be kellene csomagolni ebből az érzésből egy kicsit a bőröndbe és hazavinni. Sokkal egyszerűbb lenne otthon minden.

Ja ezt a blogot már másodjára írom meg, mert ma megviccelt a technika minket. Nekem ez a bejegyzés szállt el, Ádámnak pedig picit többet kellett ma dolgoznia. 

Kandy Hostel