Utolsó napunk Delhiben, este repülünk Sri Lankára - Negomboba.
Azt kell, hogy mondjam nagyon jókat alszunk itt.
Anushree már iskolában, jött érte a suli busz. Mi együtt indulunk a városba, már a csomagok nálunk, Amit kocsijába marad megőrzésre. Mi Ádámmal nyakunkba vettük még utoljára a várost.
Ma már sikerült bejutnunk a Lótosz templomba. Kinézetre is próbálták a lótusz virágra hasonló épületet alkotni. Nagyon letisztult, semmi dekor. Ezt a templomot azért hozták létre, hogy legyen egy templom ami bármilyen vallású is vagy fogad téged. Az ötlet nagyon jó,viszont a kivitelezés pont nem ezt mutatta. Itt is óriási park volt, de teljesen el volt zárva, szigorú rendszert kellett követni. Ha a templom mindenkié, akkor hagyhatták volna, hogy mindenki együtt élvezze,hogy itt lehet.
Azt kell, hogy mondjam nagyon jókat alszunk itt.
Anushree már iskolában, jött érte a suli busz. Mi együtt indulunk a városba, már a csomagok nálunk, Amit kocsijába marad megőrzésre. Mi Ádámmal nyakunkba vettük még utoljára a várost.
Ma már sikerült bejutnunk a Lótosz templomba. Kinézetre is próbálták a lótusz virágra hasonló épületet alkotni. Nagyon letisztult, semmi dekor. Ezt a templomot azért hozták létre, hogy legyen egy templom ami bármilyen vallású is vagy fogad téged. Az ötlet nagyon jó,viszont a kivitelezés pont nem ezt mutatta. Itt is óriási park volt, de teljesen el volt zárva, szigorú rendszert kellett követni. Ha a templom mindenkié, akkor hagyhatták volna, hogy mindenki együtt élvezze,hogy itt lehet.
Mivel a blogot egy naplónak is írom,ezért írok néha számomra fontos, vagy bosszantó dolgokat. Szóval ezek a kínai emberek borzasztóak. Egyszerűen mindenhol ott vannak, mindenhol velük van a baj. Elég butának emberek is szerintem,másrészt azt hiszik nekik mindent lehet. Ha valamilyen népcsoport zavart akkor biztosan mondhatom,hogy ők voltak azok.
Tuk Tuk-ra fel, ma elmentünk plázázni. Vagyis plázáztunk volna,de egy 3 szintes plázában csak kajáldák vagy bezárt üzeletek voltak.
A mai napra már sok volt ez a világ, kellett volna egy kis civilizáció. Amit bejelölt egy kávézót a térképén hogy valahol arra van,de cím az nem volt.
Ádám a világ végén, a világ végére is el tudott juttatni, bármilyen felesleges kör nélkül. Nagyon szeretem, hogy ilyen jól tájékozódik és igazán büszke is vagyok rá. Mert ha valahol könnyű eltévedni éa lehetetlen tájékozódni akkor az itt van.
Nagyon büszke vagyok Ádámra, hisz szuperül megszervezte ezt az utazást.
Szóval én már az életemért küszködtem, Ádám mégúgy, de problémánk megoldódott, mikor megérkeztünk egy kávézóba. Kicsit olyan olt, mintha Európába csöppentünk volna. Ettünk egy isteni hamburgert, kértünk elvitelre kávét, és fogtunk egy TukTuk-ot, ami elvitt Amithoz. Amit új galériája, Indiai legjobb szállodájában van. Csak a recepcióig jutottunk, de elég menő hely :) Gyors búcsú Amittól, és indulás a reptérre Überrel. Itt nagyon megy az Über.
A Delhi reptér hatalmas. Biztonsági rendszer pedig szigorú. Egyébként egész itt töltött időnk alatt, számtalan biztonsági ellenőrzésen estünk át. A metro, pláza, bolt, látványoságok, mint detektoros beléptetésűek, táska átvilágítással. Gyorsan haladt a biztonsági ellenőrzés, viszont így is sok idő telt el, mehettünk is a gépre.
A repülőn voltak érdekes szagok :) Kényelmes gép volt, pont vészkijáratnál ültünk, így elfértünk. Itt is volt TV, illetve kaptunk kaját is, ami hát nem volt olyan finom, éhen nem haltunk. A repülés 3,5 órás volt, mi már izgatottan vártuk, hogy megérkezzünk. A legjobb az volt, hogy tuktuk ez most olyan , mint gy másik nyaralás, hiszen 3-4 napnál többet ne szoktunk tölteni sehol. Most pedig 5 nap India után nem haza, hanem Sri Lankára utazunk.
Érkezéskor a gépből kilépve rögtön megcsapott a pára és az óceán illata...rögtön a kerozin szag után :D
Este 11 óra van és legalább 30 fok. Amit sok jó tanácsot adott, pl, hogy a reptéren hol váltassunk pénzt, és, hogy tudjuk le ott, mert ott lesz a legolcsóbb. Megmondta melyik taxitól kérjünk fuvart, szóval ismét sokat segített. Mi pedig megfogadtuk a tanácsait, és így könnyen és szinte rutinosan közlekedtünk.
A repülő Negombótól 10km-re van, az ú kb fél óra volt. Tök sötét volt, fáradtak is voltunk, de amit eddig láttunk, az is lenyűgözött.
A szálláson már vártak :) Kaptunk egyből welcome drinket, valami citrusos limonádét, illetve rögtön mutatták a szobánkat, ami pár méterre volt az óceántól. Gyakorlatilag a szoba egyik fala üvegajtó volt, ahonnan lehetett látni a partot, így szó szerint a lábaink előtt terült el az Indiai óceán. Leírhatatlan érzés!
Persze nem is bírtuk sokáig, egyből lementünk s picit megmártóztunk a vízbe.
*** Kicsit nyögve nyelősen megy már az írás :) Örülök a visszajelzéseknek, hogy várjátok a blogot. Visszaolvastam ma picit a blogból és hát, látom, mennyi elírásom van....bocsi,bocsi, bocsi, de erre kevés időt hagyok, és vagy buszon, vonaton, repülőn írok, vagy épp már fél álomba.
Jól vagyunk, boldogak vagyunk, hiányoztok is, de még picit maradunk! :)
A mai napra már sok volt ez a világ, kellett volna egy kis civilizáció. Amit bejelölt egy kávézót a térképén hogy valahol arra van,de cím az nem volt.
Ádám a világ végén, a világ végére is el tudott juttatni, bármilyen felesleges kör nélkül. Nagyon szeretem, hogy ilyen jól tájékozódik és igazán büszke is vagyok rá. Mert ha valahol könnyű eltévedni éa lehetetlen tájékozódni akkor az itt van.
Nagyon büszke vagyok Ádámra, hisz szuperül megszervezte ezt az utazást.
Szóval én már az életemért küszködtem, Ádám mégúgy, de problémánk megoldódott, mikor megérkeztünk egy kávézóba. Kicsit olyan olt, mintha Európába csöppentünk volna. Ettünk egy isteni hamburgert, kértünk elvitelre kávét, és fogtunk egy TukTuk-ot, ami elvitt Amithoz. Amit új galériája, Indiai legjobb szállodájában van. Csak a recepcióig jutottunk, de elég menő hely :) Gyors búcsú Amittól, és indulás a reptérre Überrel. Itt nagyon megy az Über.
A Delhi reptér hatalmas. Biztonsági rendszer pedig szigorú. Egyébként egész itt töltött időnk alatt, számtalan biztonsági ellenőrzésen estünk át. A metro, pláza, bolt, látványoságok, mint detektoros beléptetésűek, táska átvilágítással. Gyorsan haladt a biztonsági ellenőrzés, viszont így is sok idő telt el, mehettünk is a gépre.
A repülőn voltak érdekes szagok :) Kényelmes gép volt, pont vészkijáratnál ültünk, így elfértünk. Itt is volt TV, illetve kaptunk kaját is, ami hát nem volt olyan finom, éhen nem haltunk. A repülés 3,5 órás volt, mi már izgatottan vártuk, hogy megérkezzünk. A legjobb az volt, hogy tuktuk ez most olyan , mint gy másik nyaralás, hiszen 3-4 napnál többet ne szoktunk tölteni sehol. Most pedig 5 nap India után nem haza, hanem Sri Lankára utazunk.
Érkezéskor a gépből kilépve rögtön megcsapott a pára és az óceán illata...rögtön a kerozin szag után :D
Este 11 óra van és legalább 30 fok. Amit sok jó tanácsot adott, pl, hogy a reptéren hol váltassunk pénzt, és, hogy tudjuk le ott, mert ott lesz a legolcsóbb. Megmondta melyik taxitól kérjünk fuvart, szóval ismét sokat segített. Mi pedig megfogadtuk a tanácsait, és így könnyen és szinte rutinosan közlekedtünk.
A repülő Negombótól 10km-re van, az ú kb fél óra volt. Tök sötét volt, fáradtak is voltunk, de amit eddig láttunk, az is lenyűgözött.
A szálláson már vártak :) Kaptunk egyből welcome drinket, valami citrusos limonádét, illetve rögtön mutatták a szobánkat, ami pár méterre volt az óceántól. Gyakorlatilag a szoba egyik fala üvegajtó volt, ahonnan lehetett látni a partot, így szó szerint a lábaink előtt terült el az Indiai óceán. Leírhatatlan érzés!
Persze nem is bírtuk sokáig, egyből lementünk s picit megmártóztunk a vízbe.
*** Kicsit nyögve nyelősen megy már az írás :) Örülök a visszajelzéseknek, hogy várjátok a blogot. Visszaolvastam ma picit a blogból és hát, látom, mennyi elírásom van....bocsi,bocsi, bocsi, de erre kevés időt hagyok, és vagy buszon, vonaton, repülőn írok, vagy épp már fél álomba.
Jól vagyunk, boldogak vagyunk, hiányoztok is, de még picit maradunk! :)
Lótusz templom
Kávézó
Kaja a repülőn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése